Kotrógépek besorolása

A kotrógépeknél két általános vezetési mód létezik: a belső égésű motorral hajtott kotrógépek és az elektromos hajtású kotrógépek. Az elektromos kotrógépeket főként magas tengerszint feletti oxigénhiányban, földalatti bányákban és más gyúlékony és robbanásveszélyes helyeken használják.
A különböző méretek szerint a kotrógépek nagy kotrókra, közepes kotrókra és kiskotrókra oszthatók.
A különböző járásmódok szerint a kotrógépek lánctalpas kotrókra és kerekes kotrókra oszthatók.
Különböző átviteli módok szerint a kotrógépek hidraulikus kotrókra és mechanikus kotrókra oszthatók. A mechanikus kotrógépeket főként néhány nagy bányában használják.
Felhasználásuk szerint a kotrógépek különböző kategóriákba sorolhatók, mint például általános célú kotrógépek, bányászati ​​kotrógépek, tengeri kotrógépek és speciális kotrógépek.
A kanalak szerint a kotrógépek feloszthatók homloklapátos kotrókra, markolókotrókra, húzólapátos kotrókra és markolólapátos kotrókra. A lapátos kotrógépek többnyire a felszín feletti anyagok kiásására szolgálnak, míg a markoló-kotrógépek leginkább a felszín alatti anyagok kiásására szolgálnak.
1. Kotró-kotrógép
A kotrógép a legelterjedtebb, amit valaha láttunk, amely hátrafelé és lefelé, kényszerlevágással történik. Használható a leállási munkafelület alatti feltáráshoz, és az alapvető működési módok közé tartozik: árokvégi feltárás, árok oldali feltárás, egyenes feltárás, íves feltárás, meghatározott szögben történő feltárás, ultramély árokásás és ároklejtő feltárás.
2. Első lapátos kotrógép
Az első lapátos kotrógép lapátos akcióformája. Jellemzője az előrehaladás és a talajvágás kényszere. Az elülső lapát nagy kotrási erővel rendelkezik, és a gép ütközőfelülete felett képes kitermelni a talajt. Alkalmas 2 méternél nagyobb magasságú száraz alapozási gödrök kiásására, de felfelé és lefelé rámpákat kell kialakítani. Az elülső lapát kotrókanala nagyobb, mint az azonos egyenértékű kotró kotrókanálé. 27%-ot meg nem haladó nedvességtartalmú I-III. osztályú talajt tud kitermelni, és együttműködik a billenőkocsikkal a teljes feltárási és szállítási művelet elvégzésében. Nagy száraz alapozási gödröket és talajhalmokat is ki tud ásni. A homloklapátos kotrógép feltárási módja az ásatási útvonal és a szállító járművek egymáshoz viszonyított helyzetétől függően változik. A talaj feltárásának és kirakodásának két módja van: előre történő feltárás és oldalirányú kirakodás; Előre kiásás és fordított kirakodás.
3. Vonólapátos kotrógép
Húzólapátos kotró, más néven kábellapátos kotró. Feltárási jellemzői: "hátra lefelé, saját súlyával vágva a talajt." Alkalmas I. és II. osztályú talaj feltárására a parkolófelület alatt. Munkavégzéskor tehetetlenségi erővel a vödör kidobása, viszonylag messzire ásva, nagyobb ásási sugárral és mélységgel, de nem olyan rugalmas és pontos, mint egy markológép. Különösen alkalmas nagy és mély alapozógödrök kiásására vagy víz alatti földmunkákra.
4. Fogja meg a lapátos kotrógépet
Markolólapátos kotró, más néven markolókanalas kotró. Feltárási jellemzői: "egyenesen felfelé és egyenesen lefelé, saját súlyával vágva a talajt." Alkalmas I. és II. osztályú talajok feltárására a parkolófelület alatt, általában lágy talajú területeken alapozási gödrök, keszonok, stb. feltárására. Különösen alkalmas mély és keskeny alapozási gödrök kiásására, régi csatornák kotrására és iszap vízből történő kivonására, vagy laza anyagok, például zúzott kövek és salak betöltésére. Kétféle feltárási módszer létezik: árok oldali feltárás és pozicionáló feltárás. Ha a markolóvödör rácsszerű formára készül, akkor érctömbök, faforgács, fa stb. rakodására is használható a fatároló udvarban.
A mai kotrógépek túlnyomó többsége teljesen hidraulikus, teljes forgású kotrógép. A hidraulikus kotrógépek főként motorokból, hidraulikus rendszerekből, munkaeszközökből, sétálóeszközökből és elektromos vezérlésekből állnak. A hidraulikus rendszer hidraulikus szivattyúból, vezérlőszelepből, hidraulikus hengerből, hidraulikus motorból, csővezetékből, olajtartályból stb. áll. Az elektromos vezérlőrendszer felügyeleti paneleket, motorvezérlő rendszereket, szivattyúvezérlő rendszereket, különféle érzékelőket, mágnesszelepeket stb.
A hidraulikus kotrógépek általában három fő részből állnak: munkaeszközből, felsőtestből és alsótestből. Felépítése és felhasználása szerint többféle típusra osztható fel, mint például pályatípus, gumiabroncs típus, gyalogos típus, teljes hidraulikus, félhidraulikus, teljes forgó, nem teljes forgó, univerzális, speciális, csuklós, teleszkópos kar típusú stb.
A munkaeszköz olyan eszköz, amely közvetlenül végez ásatási feladatokat. Három részből áll: gémből, botból és vödörből. A különféle építési műveletek igényeinek kielégítése érdekében a hidraulikus kotrógépek különféle munkaeszközökkel is felszerelhetők, mint például kotró, emelő, rakodó, szintező, bilincsek, buldózerek, ütőkalapácsok, forgófúrók és egyéb munkaeszközök.
A forgó- és járószerkezet egy hidraulikus kotrógép teste, a forgótányér felső része pedig erőművel és erőátviteli rendszerrel van felszerelve. A motor a hidraulikus kotrógépek energiaforrása, többnyire gázolajat használnak. Kényelmes helyeken elektromos motorok is használhatók.
A hidraulikus erőátviteli rendszer hidraulikus szivattyún keresztül továbbítja a motor erejét a hidraulikus motornak, a hidraulikus hengernek és más végrehajtó alkatrészeknek, mozgatva a munkaeszközt, és különféle feladatokat hajt végre.